„…és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által…” /Efezus 2:23/

Idegenek voltunk egymás számára, de Jézus Krisztusban közel kerültünk egymáshoz. Új néppé, új közösséggé lettünk. Együttesen alkotjuk a gyülekezetet, mely Krisztust képviseli a világban. A templom elsősorban a szívben épül! A Gellért téri induláshoz képest a Bartók Béla út méltatlanúl fejeződik be. Tervünk szerint az út végét két torony, a Szent Gellért templom mellett az új református templom tornya zárja. A közcélú parkként kialakított telken a szomszédos épületsorok befejezetlenségét, hiányosságát kezeli a hátrahúzott épület tömege. Alapja tégla „talapzat”, mely középen teljesen átnyitott.

Külső és belső tér vizuálisan és funkcionálisan egyaránt összeolvad. A talapzaton perforált elemekkel borított felépítmény, melyben egybeformálódik a templom, a közösségi tér, a lakás – mindaz, ami a gyülekezetet képviseli. Mintha két erős kéz tartana egy finom, légies, szellős tollpihét. A sarkon a felépítmény toronnyá növekszik, áttört burkolóelemeiből keresztet formál. Felette a betlehemi csillag, mely a kereszthez, Krisztushoz vezet. A belső térben a fényé és a nyitottságé a főszerep. Mind a közlekedőterekben, mind a templomtérben a fény folyamatos változása formálja, alakítja a terek hangulatát és a benne lévőknek nyújt változatosságot, emeli el a tereket a profántól. A terek egymásba folynak, a külső és belső eggyé válik.